Lennert Móger Tímea
Nagynap
a tűz duruzsolása
a béke mása
semmitöbb
nem ihatok
nem ehetek
nem józanodhatom
nem koplalhatok
mert
meg fogok bolondulni
meg fogok boldogulni
meg kell újulni
meg kell újulni
mantrázom
végig
utolsó telem
nélkülem
leszek
akit Jézus hoz
Isten fogy
enni hagy
szeretem
ahogy dolgokat
helyre rak
azt mondja
magadra hagylak
hogy segítsek rajtad
nagy nap
a felismerés
Isten
ember
mindenki
szép
szebb
mint önmaga
hájastündér
angyalbandi
ekloga
Lennert Móger Tímea 1981. május 20-án született a vajdasági Zomborban. Doroszlón él. Újságírással és művelődésszervezéssel foglalkozik. Zombor város hetilapjának, a Dunatájnak és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapjának a tudósítója; a Dunatáj és a Kuckó civil szervezetek aktivistája, a Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesületben színjátszó csoportot vezet, valamint a Fehér Ferenc nevét viselő irodalmi csoportot. Versei lapunk mellett a Kilátóban, a Tiszatájban, a Műútban, a Szőrös Kőben, a Sikolyban, Kónya Sándor megzenésítéseiben, a Szélnek feszül a táj című versantológiában és a Szeged effekt-antológiákban jelentek meg. 2012 októberében látott napvilágot első verseskönyve, a Kollázs.
A szerző versei korábban a SzegediLapban: ,,Gyökér és szárny...”; 2 vers; Egésztörés; A nő hányszor; Versciklus; Határátkelő; 2 vers; Mélyszegénység; Az ártatlanság (kamu-)pora; (T)avas(z); Az ártatlanság tora; Fű alatt; Beépül; Hon-láz; Kezdetben; Kurzív sorok; Ádvent; Hazaféle...