Kaiser László
Év végi fohászok
I.
A karácsony immár veled:
ősidőktől, mindörökké,
az új év is veled immár,
dadogás vált köszöntőkké.
A sötétből fények lettek,
zajos napokból ünnepek,
szoríts engem jászolosan,
mint asszony ama kisdedet!
Tiéd lett jelenem, jövőm:
szolgálnak múltam árnyai –
és hódolnak büszkén neked
lelkem három királyai.
II.
Mondd, hogy szebb lesz majd az év,
mondd, hogy vidulhassak,
s mondd, hogy van értelme még:
szónak, csóknak, dalnak.
Mondd, hogy súghassam neked:
kellesz most és holnap,
nélküled az ördögök
velem torkoskodnak.
Vonz a mélység, s ha nem vagy,
semmi lesz a minden:
maradjunk meg egymásnak
gyönyörű bilincsben!
Kaiser László Budapesten született 1953. május 25.-én. Költő, író, szerkesztő, dramaturg. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett magyar–történelem szakon 1977-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon 1980-ban, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán 1983-ban. 1983–85-ig a veszprémi Petőfi Színházban dramaturgként dolgozott, 1985-től a Pannónia Filmstúdióban, későbbi nevén Videovox Stúdióban szinkronlektorként. 1999-től a PoLíSz irodalmi újság egyik szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese. 1996-tól a Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió vezetője. 2003-ban és 2005-ben a Quasimodo költőversenyen oklevelet, 2006. március 15-én Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott, ugyanebben az évben a nemzetközi Brianza-díjat vette át Olaszországban verseiért. Több mint száz könyvet szerkesztett, tizenöt önálló kötete jelent meg (versek, novellák, esszék, tanulmányok, interjúk).