Marton Árpád
A nagy színésznő látogatása
Az efféle, úgynevezett „jutalomjátékokkal” lehet aztán alaposan mellétrafálni. Ha a megtisztelt az érdem oldaláról talál közelíteni, és nem a szerep megoldása izgatja.
Fekete Gizi ennél sokkalta alázatosabb. Színészebb. Nem díva. Pedig lehetne.
De színésznek lenni izgalmasabb.
Belebújni, eltűnni, megszenvedni, belepusztulni. (Jutalomjáték egy fenét.) Föltámadni. Új létre születni.
Az öreg hölgy megint egy újabb élet Fekete Gizi történetében. Hátborzongató, szívettépő, katartikus és – borzasztóan tudatos. Úristen, micsoda rezdülések a szájszegletben, partitúra-pontossággal.
Ilyennek látom Gizi öreg hölgyét, illetve ilyennek láttatja őt ez az öreg hölgy, aki mellesleg nem is öreg talán, de a játék nagyvonalúan azt is megengedi, hogy öregnek láttassa magát, ha épp így tartja kedve. Egy színész(nő)zseni kényszerít térdre a Kisszínház Dürrenmatt-előadásán, falábbal, nyakmerevítővel, hullafehérre meszelt, bebábozódott orcával, vértezetkemény kosztümkölteményekben á’la couture d’Escorial. Hát még, ahogyan meghordozza! Húsz perce füstöl egy drága cigarettát fönt a balkonon, a félhomályban. Lent zajlik a gülleni polgárság kicsinyes civakodása. Azon veszem észre magam, hogy őt nézem húsz perce. Aki mozdulatlan.
Fekete Gizi és Jakab Tamás
Úgy láttat, hogy semmit sem tesz. Csak lát. Pszichikum és fizikum tökéletes koncentrációja a szemünk előtt. Kegyetlen színház. Megindító duettjükben Jakab Tamással, aki maga is rendkívüli alázattal hódol meg kolleginája óriási aurája előtt, látom a vöröshajú kislányt. Elveszített gyereküket. A bordélyokat és a luxuslakosztályokat. Látom, amit ő lát. Kusza viszonylat. Színészi tökély. És megszeretem az agyonplasztikázott különcnőt, akit tündérboszorkának becézgettek – nem a szó, de a mód, ahogyan Fekete Gizi lerezonálja, válik hangképpé bennem –, akinek lebbentek a hajfonatai, és aki most, ha-ha, szeszélyből életet követel a maga életéért. Veszíteni tudni kell. De még hogy.
Fekete Gizi jól komponált előadást kapott úgynevezett „jutalomjátékához”, a tempók még itt-ott akadozók, a gesztusok ízlésesek és jól nyomon követhetők, a színpad praktikus, jó lett volna bevilágítani, az ál-Brecht-songok hol jobbak, hol kevésbé azok, végre egy rendező, aki Istennek hála nem zseni, szakszerűen kiegyezik a társulattal, akik ma ugyancsak nem zsenik, de minek is lennének azok, legalább zavartalanul eshetünk egy Gobbi Hilda léptékű színésznő fogságába. Egyetlen ily kaliberű művész elég a szegedi színház nemzeti titulusához.
Marton Árpád a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1994) és a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1995) végzett. 1992-től 2001-ig a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztője, majd szerkesztő-rendezője. 1998 és 2002 között több színházi produkció vetített látványterveit készítette el (Kajak-Kenu VB gálája a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Anna Karenina a Kisvárdai Várszínházban, majd a Ferencvárosi Nyári Játékokon). 2001-től tárcái és cikkei jelennek meg a Délmagyarország, a Szegedi Élet és az Új Ember című lapokban. 2003 óta állandó szerzője a Szegedtől Szegedig antológiának. 2005-től számos kulturális eseményt szervezett a Móra Ferenc Múzeum közművelődési munkatársaként, köztük az első szegedi Múzeumok Éjszakáját. 2004-től alapító munkatárs a Magyar Katolikus Rádióban (szerkesztő – Zenei Kincsestár, A vasárnap muzsikusa; műsorvezető – Szépség-Szalon); számos kulturális és portréműsort készített, 1000-nél több zenei műsora között a Mozart teljes életművét bemutató, Mozart-galaxis című, rádiótörténeti jelentőségű sorozattal. 2001 és 2006 között tagja volt a H.S.D. Magyar Rendezők Társaságának, 2006 óta a MAKÚSZ Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének valamint a Szegedi Írók Társaságának. Könyvei: Musical Kalauz. (Móra, Bp., 1998); „Ő muzsikál rajtam keresztül” – beszélgetés Rév Lívia zongoraművésszel (Kairosz, Bp., 2007); „Hazavár az Isten” – beszélgetés P. Nemeshegyi Péter dogmatikaprofesszorral (Kairosz, Bp., 2008); „A művész Isten szolgája” – beszélgetés Tokody Ilona operaénekessel (Kairosz, Bp., 2008); A felettes Mi – kulturális és médiaetika egyetemi tankönyv (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009); A Mozart-galaxis (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009).
